Kik a baptisták?
A történelem folyamán, még a középkor legsötétebb időszakában is, léteztek olyan csoportok / közösségek, amelyek hitvallásukat és életvitelüket a Biblia kizárólagos tekintélyére alapozták. A baptisták e tekintetben követik az evangéliumi hitelődök példáját.
A baptista felekezet eredetét két, egymástól függetlenül létrejött, de párhuzamosan fejlődő és kölcsönösen egymásra ható evangéliumi mozgalommal hozzák kapcsolatba. Az egyik az anabaptista (újrakeresztelt) ébredési mozgalom, amely Svájcban a reformációval egyidőben az úgynevezett radikális reformáció név alatt jött létre és amelynek kiemelkedő teológusa az a Balthasar Hubmayer volt, aki 1528-ban vértanúhalált szenvedett. Ez a mozgalom a késobbiek során Magyarországon és Erdélyben is követőkre talált olyan személyekben, mint Schröter Kristóf és Fischer András. Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevéllel látta el az anabaptistákat és az alvinci birtokán telepítette le őket 1621-ben. Gyakorlati keresztyénségük társadalmi hasznosságát bizonyítják a (fogalommá vált) kézműves habán udvarházak, ahol mindenféle iparággal sikeresen foglalkoztak. A másik evangéliumi mozgalom a 17. századi angol puritán mozgalom volt. Ez a kettő készítette azután elő azt a környezetet, melyben a modern baptizmus a 17. században megjelenhetett, mint új, sajátos hitelvekkel rendelkező felekezet.
Az újkor első baptista gyülekezete Hollandiában, 1609-ben alakult John Smith és Thomas Helwys vezetésével. Hamarosan gyökeret vert Angliában és az Újvilágban is. Magyarországra 1846-ban jutott el Rottmeier János és társai, majd később Meyer Henrik által; Erdélyben 1866-ban létesült az első gyülekezet, Kolozsvárott. Ma a Kárpát-medencében mintegy százötvenezren, Észak-Amerikában közel 30 millióan, az egész világon 100 millióan vallják magukat baptistának. A baptisták világszerte együttműködnek más keresztyén felekezettel. Hazánkban kb. 240 magyar gyülekezet van kb. 12.300 látogatóval.
Hitvallásunk
Hisszük, hogy csak a Biblia Isten kinyilatkoztatott és tévedhetetlen Igéje. Valljuk a Szentháromságot, az ember Isten képére történő teremtetését, a bűnesetet és annak fájdalmas következményét, a testi-lelki halált. Hisszük, hogy a bűnös ember megváltása kegyelemből, Jézus Krisztus kereszthalála alapján, hit által történik. Isten a hozzá bűnbánattal és hittel térő embert Szentlelke által újjászüli és képessé teszi arra, hogy a Jézus Krisztus iránti szeretettől áthatva Isten akarata szerint éljen. Fontosnak tartjuk, hogy megtérése után a hívő ember egy olyan gyülekezethez tartozzon, amelynek nyilvánvaló ismertetőjegyei: a tiszta igehirdetés, a szent életvitel, a hitvalló keresztség és az úrvacsora, az imádkozás és az éneklés, az önkéntes adakozás, a szeretetszolgálat és a gyülekezeti fegyelem.
Mi, baptisták a keresztségben bemerítés (azaz teljes víz alá merítés) által részesülünk önkéntes, tudatos döntés alapján, amint ezt a szó eredeti (= alámeríteni), bibliai értelmezése meghatározza.
Gyülekezetünk
Székelyudvarhelyen 1910-ben kezdodött a baptista misszió. A kezdeti időszakban házanként, majd bérelt helyiségekben tartották összejöveteleiket. 1977-ben épült az akkori tagok áldozatos munkájával a József Attila utcai imaház, majd 1997-ben kezdtünk hozzá a Kuvar utcai épületegyüttes építéséhez.
Istentiszteleteket vasárnap délelőtt 10 órakor és délután 6 órakor tartunk, amelyek középpontjában az igehirdetés áll közös, karban és fúvóhangszerrel történő énekléssel és zenéléssel gazdagítva. A gyerekek vasárnapi iskolán vesznek részt, ahol tanítók foglalkoznak velük. Hétközi összejöveteleink csütörtökön este 7 órakor, valamint kedden vannak, amikor a fiatalok csoportja találkozik ifjúsági bibliaórán. A fentieken kívül számos közösségi alkalom, kirándulás teremt lehetoséget a találkozásra.
Minden alkalmunkra szeretettel hívjuk és várjuk!
